Napfelkelte

Emberi kémia

Ma ahogy hazafele sétáltam az jutott eszembe hogy az emberek olyanok mint az atomok. Kóvályognak a nagy éterben aztán hozzákapcsolódnak más atomokhoz. Létre jönnek kötések, molekulák. A molekulákon belül minden atom más szerepet tölt be. Valaki összetartja az egészet, valaki egy irány felé húzza valaki leszakad, keres másik molekulát.

Nem tudom még hogy ezzel a modellel az emberi kapcsolatokat lehet modellezni vagy az emberi beszélgetéseket.
Vagy esetleg egyiket sem.

Az atomok közbeni kötésekről meg?
A kovalens kötést valahogy a baráti kapcsolatoknak nézném, az ionost meg ilyen adok, kapoknak szerelemnek?

Egész jó volt ez a nap.