létszámnövekedés avagy üdv a világban kiskópé!

Arra keltem hogy megszületett... Jól indult a nap. Vonat oda vonat gyorsan vissza, Murakami és gondolatai a futásról és írásról. Mi kell ahhoz hogy jó író legyen valaki? Tehetség, kitartás és megfelelő koncentrálóképesség. Hát valahol mindenhez ez kell.

A vizsgán ismét elvéreztem, de most nem igazán keseríteett el. Annyira szép idő van.

Szeretem a lakó előadásokat, olyan építészes. Egy éve azt hittem ilyen előadásokat fogunk unásig hallgatni, hogy szó lesz mindenről az utolsó csempéig. Hát most végre van egy tárgy ami ilyen.

Vérmezőre látogatva megállapítottam hogy hiába járok arra 7-8 éve még egyszer se jártam be normálisan. A végén lévő játszótér király. Kb fél óráig néztem a gyerekeket ahogy fociznak és bújócskáznak a szitáló esőcskében (ilyen kis intenzitású esőt még életemben nem láttam vagy nem emlékszem). Öröm hogy még kijárnak ilyen helyekre. Hogy mozognak. Ugyan olyanok mint 10 éve. Csak nem egy sportszelet reklámjának a zenéjét dúdolják hanem a Gangnam stylet.

10 éve megállapítottam hogy a Pesti srácok egészen máshogy fociznak mint mi vidékiek. Jól cseleznek és lőnek és dekáznak de alig futnak és passzolnak. Próbáltam megvizsgálni újra a kérdést. Felsorakoztattam a régi érveim. Kevesebb hely a focira és ebből következően hogy sokan vannak a pályán, pesti felvágós mentalitás stb. Figyeltem. Igazából nem jutottam sokkal többre. Csak arra hogy nem biztos hogy az állítás igaz. Ki tudja Gödöllőn hogy fociznak manapság...
Visszatérve a Vérmezőre , meginterjúvoltam pár embert hogy mint rendszeres használó mondja el mire lenne igazán szükség.
Két sráctól megtudtam hogy egy eső elleni zárható beülőre ahol lehet dohányozni arra "kikúrtképp"
Egy kutyát sétáltató nénitől megtudtam hogy beülőre semmi szükség és hogy igazából a régi fesztiválokat kéne visszahozni. Meg a gyerek sereget visszacsábítani a ligetbe.
Két idős úr felháborodott... "Mindig csak a bővítés, bővítés, aztán csodálkoznak hogy alig van már zöldterülte. EZ AZ!! ÉPÍTSENEK CSAK BE MINDENT!!! Egészségükre!"

Hát nem mondhatni hogy sokra jutottam. Vicces volt a többi művészkedő építész palántát figyelni a vidéket bámulva. Guggolva fotózva. Lépésszámaikat írva. Mulatságos különcök.

Furcsa hogy nővérem már nagy családos anyuka. Alig pár éve született az első. És máris 3-an vannak.
Azért lesznek még itt nagy mérföldkövek.