Megjött a tavasz, itt a rövid gatya , a futkározás, a szélben lobogó haj, a csicsergő madarak, az illatos levegő, a nyitott ablak melletti zenehallgatás, a napra kifekvés, a szieszta, a szerelem.
Hétvégén Törpföldre mentem egy útszéli tavernába nem messze Kismarostól. (éppen hogy egy törpköpésnyire). Maga a viskó barátságos és ámulatba ejtő volt. Esténként mágikus fény borított el mindent, mely furcsa lámpatestekből jött. A fene se érti. Sehol egy láng nyelv csak szimplán fény mindenütt.
Kicsit korán érkeztem meg, még a nagy miricsuri előtt. Volt idő hát részt venni a hely kitörpölésére, otthonosabbá tételére. Bódogság volt ám!
A szállás jóféle volt, patak parti, békés hely. A népek, népek. Furák, mindenféle jött-ment, mind egy cél érdekében. Részt venni. Ilyen avagy olyan formában.
Mindnek sikerült.
---
Legemlékezetesebb pillanat talán a dalnok hallgatása volt; vállamon egy hosszú barna hajzuhatagga, de csigolyáim helyretétele is biztosan megmarad emlékezetemben.
Vicces nézni hogy valaki azért elhúzza a függönyt este, hogy reggel az újnap sugarait köszönthesse nagy mosollyal.
-
Most itthon, most vidáman. Kényelmesen tettre készen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése