Keresztszallagszakadt Naplója 2.

Na meg volt a műtét és már tudok járni. Ez a kettő már eleve jó. De akkor nézzük hogy is történt.

Szépen elmentünk tatára. Ottan megműtöttek 25 perc alatt, teljesen érzéstelenítettek deréktől lefele, még nézhettem is az akciót. Igazából minden féle félelem nélkül lement az egész. Inkább kellemes izgatottságot éreztem.

A magán kórház jelleg pozitívumai mind megérték szerintem. Cserébe hogy kicsengettem 50.000 forintot kaptam kedves nővéreket, nagyon szép szobát, szép kilátást, nővér hívó gombot aki tényleg azonnal bejön tök nyugodtan, egy darab tök jó fej szobatársat, 3 szori étkezést.

Az mondjuk hogy magánúton egy ilyen műtét 400.000 lenne az viszont már eléggé húzós. Mondjuk tanulság, nem hülyeség biztosítást se kötni. Ezt margóra fel lehet írni.

Hajótörött naplója stílusba az eddigi történések:

0. nap - a műtét napja : Simi levisz Tatára, rendben megérkezünk, aláírom hogy saját fellőségem ha meghalok, meg a 7%-nyi esély hogy újra kell majd műteni, stb. Izgulok picit mert náthás vagyok és az nem olyan jó, az anesztiológus le is szúr, de azért nem látja akadályát a műtétnek, kiválasztom hogy én bizony nézni fogom a műtétet. Szobámba kerülök, egy fiatal alig 14 éves srácot épp visznek el. Egyik lába narancssárga, kis ragtapasz a térdén. Keresztszallag? Keresztszallag, mondja mosolyogva. Megjön apukája aki rendkívül hasonlít Szujó Zolira, de talán idősebb, és beszélgetünk, ki hogy sérült meg. Aztán a srác mankózva saját lábán elmegy. Ez jó jel - gondoltam. Hát, mi tévő legyek lefekszem aludni. A szoba egyébként remek, az ágy meg állítható mindenféle szögbe, rendkívül kényelmes is, ezzel nem lesz gond. Két hatalmas padlóig érő nyiló-bukó nyílászáró van egyébként a szobán nagyon szép tiszta üveggel és egy mesés kis zöld kertecskére lehet rálátni. Teljesen olyan mint valami idősek otthona. Tényleg sokkal jobb ilyen környezetbe várakozni órákig. Na de épp alszom- mire felkelek már van szobatársam és már őt viszik is el műtétre. Kisvártatva engem is elvisznek egy nagy mosolygós fickó látszik hogy jó erős tol is már vidáman a lifthez. Próbálok poénkodni de semmi igazán jó nem jut eszembe. Jön egy srác egy pillanat alatt leborotvál minden szőrt a lábamról, igazi ninja.
Aztán szépen végignéztem a kis monitoron a műtétet, érdekes volt. Pont olyan mint a netes videók, de azért ez mégis csak az én testemen belül történt.

Na jó ez így hosszú lesz :D

Lényeg hogy nem lett semmi baj, picit klausztofób érzés volt lebénult nak lenni deréktől lefelés, szerencsére picit tudtam így is mozgatni egykét lábujjam így nem estem kétségbe. Egészen elképesztő azérzés hogy megcsíped a combod den me érzel semmit, vagy hozzáérsz a micsodádhoz és váááá . Na de 5-6 órával azután már visszatért mindenhova az élet. És pihentem.

Ugrás.
----

Ha a műtét a 0. nap volt akkor ez most a 7.
Azóta már tudok járni mankó nélkül, lábamat teljesen kitudom nyújtani kacsára sincs már szükségem, sőt itt ülök megint a gép előtt. Egészen jóvolt ez az egy hét gép nélkül. elolvastam 3 könyvet, elkezdtem jógázni és egészen kisimult az arcom is.

Ezt mindképp jó megtartani. És csak akkor ideülni ha van feladat.